Torinóban van kb. 10 nyelvközpont, amelyek ingyenes olasz nyelvtanfolyamokat szerveznek a külföldieknek. Többen is érdekeltek vagyunk az intézetben és elmentünk az egyik helyre, és közös erővel kiderítettük, hogy mikor van a beiratkozás (engem először elhajtottak, L.-nek megmondták, hogy mikor van az első óra, odamentünk és kiderült, hogy az még csak a beiratkozás). Ott vártunk 1-2 órát, mindenki sorszámot húzott és amikor sorra került, akkor kérték az adatait, ha nem volt útlevél nálad, akkor vissza kellett menni másnap. Tőlem azt is megkérdezték, hogy mikor hagytam el utoljára az országot. Kaptunk egy időpontot, ahol a csoportbeosztás derül ki. Elmentünk a megadott időpontra (L., a barátja és még egy amcsi csaj) ahol előre hívták azokat, akik nem beszélnek olaszul (A "Qui non parla Italiano?" kérdéstől senki nem jött zavarba), én is kimentem, de aztán mégis írtam egy tesztet, ami után beszéltem a kiértékelő tanárral és beosztott egy "medio alti" csoportba, ami, mint később kiderült, a C szint volt (A a kezdő, B a következő...). Tegnap volt az első óra, amikor a tanár végigment a lenni ige összes igeidején, illetve nyelvtatni dolgokat magyarázott, először aszittem, hogy rendes általános iskolai nyelvtanórára tettek be, de kiderült, hogy mindenki külföldi volt, csak már beszéltek olaszul. Elmentem utána vissza a nyelvközpontba, hogy mikor van a B csoport, mert ez nekem magas (5 leckét tanultam meg nagyjából idáig a sógornőm gimnáziumi nyelvkönyvéből). Ott felismert a tanárnő, akihez mentem, mert nála iratkoztam be ("Tu sei di fysica nucleare, vero?") és arra kért, hogy csak olyan dolgokat fedezzek fel, amik nem veszélyeztetik a békét (nem vicc). Ezek után ma már a B csoportban voltam. Kb. 15-en ültünk az osztályban, egy 55 év körüli koma kiadott egy feladatlapot és felváltva rohangált át a másik terembe (kiderült, hogy a mi tanárnőnk beteg). Kb. 10 perc után, aztán átjött mindenki a másik osztályból (kb. 15 ember) és bejött egy rendőrnő, aki előadást tartott másfél órán keresztül a nők jogairól, meg, hogy milyen számon lehet segítséget kérni, meg jelenteni, ha valaki strihelést, nő és gyerekjogokkal való visszaélést észlel és hogy fontos, hogy tanuljunk olaszul és bízzunk bennük (a rendőrökben) és hogy mennyi sok kurva van, akiket kihasználnak és ha nyomukban van a rendőrség, akkor tovább költöztetik a stricik másik városba és csomó külföldi az áldozat és a nők 93%-a nem ismeri a jogait Olaszországban. Aztán kérdezgettek minket, hogy nálunk milyen a törvény, egy brazik csaj beszámolt valamiről, amit nem értettem, aztán kérdeztek másokat is, de amikor a perzsa lányra került a sor, akkor abbamaradt a kérdezgetés. Ezután elment a rendőrnő és a csoport 3/4-e is (valamiért a mi csoportunk fele is elment) maradtunk kb. 7-8-an, akik aztán együtt töltögettük a feladatlapot, amit a végén a tanárral kijavítottunk. Neki nem kellett a nevemet betüzni, "Come János Kádár!", meg mondott ilyen példamondatokat is, hogy "László Kossuth abita a Torino" és tudott az Újpest focicsapatról is.  Közben egyszer csak beviharzott egy másik tanárnő, aki a rendőrnő előadása alatt vigyázott a rendre és kihívott engem, hogy talált egy magyart. Átvitt egy másik terembe, ahol valóban volt egy magyar lány, Sz., akivel 5 percet beszélgettem a folyosón, aztán visszamentünk  az óránkra.