Tegnapelőtt reggel utaztam vissza Torinoba (Pestről). A busz egyből elindult a bergamoi reptérről 7:30-kor, pedig csak 5-en voltunk rajta, jól el is értem a 9:15-ös vonatot. (Zárójeles kínzó kérdés: tudja valaki, hogy Milano fópályaudvarról miért nem indul sehova vonat 10 és 11 között reggel?). Még pénzt felvenni is volt időm, de az Unicredit automata kívül nem működött, az elektromos beengedő pedig be akarta tetetni velem a táskámat egy kis csomagmegörzőbe, amibe nem fért be. Sebaj, most alakították át a pályaudvart nemrég, van egy csomó jegyautomata. A szürkékből még nem lehet kártyával vásárolni, a sárgákból már igen. Az első panaszkodott, hogy rosszul tettem be e kártyát, többedszerre sem sikerült, a második szerint nem szimpla bankkártyát, hanem hitelkártyát tettem a nyílásba (de), azzal sem sikerült. A harmadikból diadalittasan megvásároltam a jegyet. Ezután felszálltam a Torinoba menő vonatra. Amint elindult, wc-t kellett keresnem. Modern vonat volt, minden kocsiban digitális kijelző mutatta a külső/belső hőmérsékletet, a késést, a sebességet és a legközelebbi wc állapotát. Fuori servizio (használaton kívül). Nem baj, hosszú vonat, sétálok tovább. A következő már Occupato, de az ajtón már a Fuori Servizio és az Occupato is világít. Öt perc után megyek tovább. A következő wc nyitva, belepisilek, próbálom lehúzni, lehetetlen, egyszercsak meglátom, hogy egy cetli van rajta, hogy "Ne használja ezt a wc-t, keresen másikat" (nem emlékszem az eredeti szövegre), késő, mindegy.

A fentiekből levezethető kávéházi filozófia helyett felsorolom a többi kapcsolódó böszmeséget; ha valakiben fel is merült valaha, hogy lovagolhatott volna a köbüki 1000 éve még egy 1000 kilométert dél-nyugatra, az láthassa, hogy tenger, hegyek, történelmi városok tömkelege ide vagy oda, itt sem minden fenékig tejfel.

A torinoi repteret és Stazione Dora-t egy vasútvonal köti össze, ahol napjában néhány modern vonat közlekedik csakhogy ez utóbbi kis állomás nincs összekötve a főpályaudvarral.  Az esetek többségében a vonat nem is vonat, hanem busz. Milano Malpensa repterét egy magánkézben levő vasútvonal köti össze Cadorna állomással, csakhogy ez utóbbi kis állomásról két metróval lehet csak eljutni a milánói főpályaudvarra. (Nemsokára meglesz a direkt összeköttetés a Lufthansa jóvoltából). A csomagmegőrzők egy csomó állomáson nem működnek, ha arra számít az ember, hogy Torinoból Firenzébe vonatozva a Viareggio-i átszállásnál beiktat egy kis strandolást, akkor számoljan azzal, hogy ki kell vigye az össze csomagját a tengerpartra. A bankkártyák meghatározhatatlan módon működnek külföldön, hiába a maestro matrica, hol működik, hol nem, (pedig az Unicreditnél vagyok, nem egy kis ismeretlen pénzintézetnél a sok százból) . A torinoi metrót a 2006-os Olimpiára akarták elkészíteni. A nyugati szakaszát most adták át egy bő fél éve. Az a szakasz egyébként meglehetősen nagy pénzkidobás volt, mert a Corso Francia nevű széles út alatt halad, amin elég sok busz jár. A déli szakasz hasznos lehetne, de nem tudni mikorra készül el. Mindez Észak-Olaszország, azon belül is a gazdagabb tartományok...